Hírekről családoknak, hírekről magyaroknak

A magyar családok rendszeresen nézhetik azokat a tévéreklámokat, melyek államkötvény vásárlására buzdítanak. Tényleg olyan jó dolog államkötvényt vásárolni? Igen is, meg nem is. Ha én, mint magánszemély, államkötvényt veszek, nincs más dolgom, mint futamidő végén besétálni a bankba, felvenni a hozamot, majd leadózni utána. A többi az enyém. A kötvénytúlsúlyos eszközalapok- melyekkel biztosítótársaságok is üzletelnek- sokkal többet tudnak ennél. Figyelj! Tegyük fel, hogy egy állam ( zumbájspíl ungárise stát) kibocsát 1, 3, 5 éves futamidejű kötvényeket. Tegyük fel, hogy mindegyik elkel, és mindegyiknek 3 százalék az évesített hozama. Azt is tegyük fel, hogy mindhárom kötvénytípusból 100  milliárd forint értékűt bocsát ki, és ez mind " el is fogy", tehát szépen jegyzik. Az a furcsaság áll elő, ahogy az egyik államkötvény többet fog érni, mint a másik. Hiába mindegyik ugyanolyan értékű, hiába ígér ugyanakkora évesített hozamot, az egyik többet fog érni, mint a másik. A rövidebb ...

A devizahitel Magyarországon az egyik legnagyobb probléma. A kormány áprilistól teszi lehetővé, hogy rögzített árfolyamot kérhessenek az euróban vagy svájci frankban eladósodott devizahitelesek. Azonban senki ne higgye, hogy innentől kezdve sétagalopp az egész. Lesznek itt még nehézségek, elkél majd a segítség. Ingyen, térítésmentesen vállaljuk azt, hogy AKI JOGOSULT az árfolyamrögzítésre, annak megoldjuk az ügyintézést, az utánajárást, minden egyebet. Mindenről tájékoztatjuk, ami a devizahitellel kapcsolatos. Az Ön helyében én nem hagynám ki! Kímélje meg magát és családját a fáradságos, idegesítő banki hercehurcától. hívjon: 06 20 537 61 60

Itt lenne az alkalom, hogy a magyar családok megszabaduljanak adósságállományuktól. Persze, a végtörlesztés lehetőségével nem élhet mindenki, de páran azért igen... erre a bankok keresztülhúzzák az állampolgárok számítását... tényleg az lenne a legjobb, ha egymillió ember összeállna, és kijelentenék:nem hajlandók tovább fizetni a törlesztőrészleteket. Csak ezt meg kellene szervezni...

A magyar bankok százhússzoros kamatot alkalmaztak a svájci frank-alapú devizahiteleken. A LIBOR index szerint ugyanis a svájci frankhoz illeszkedő kamategység 0.5. Ez azt jelenti, hogy tízmillió forintra kb. 460 forint esne. Ezzel szemben a magyarországi devizahitelesek tudják, hogy nálunk tízmillió forintra akár 50.000 forint kamat is eshet. Ezért lenne szükség egy olyan bizottságra- és nem ost kellene megalakítani, hanem már régen meg kellett volna- amely alaposan megvizsgálja a bankok által alkalmazott kamatokat. Hogy senki ne verhesse át többé a magyar családokat (sem).

Nagyon sok magyar család kerül nehéz helyzetbe a svájci frank (CHF) árfolymának erősödése miatt. A görög, spanyol, olasz államadósságról szóló hírek meggyengítették az eurót, ezáltal a befektetők inkább a svájci frankhoz fordultak. Azok a családok, akik 160 forintos árfolyamon vették fel a hitelt, most igencsak törhetik a fejüket, miből is fognak fizetni. Július 1-el ráadásul még a kilakoltatási moratórium is megszűnt. A bankok pedig nem várnak... Mindez azt mutatja, nem voltak elégségesek a kormánynak a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedései. A bankok pedig azt mondják, ők minden törvényes kötelezettségüknek eleget tettek. Patt.

Ezen levelet úgy a hazai mint a nemzetközi sajtó figyelmébe ajánljuk, valamint az itt leírt tények kivizsgálására nemzetközi segítséget kérünk az Európai Parlamenttől, továbbá Oroszországot mint a térség nagyhatalmát arra kérjük, hogy vesse latba befolyását az esetleges törvénytelenségek felderítésében. Ugyanis ha a jogtiprásokra belátható időn belül, megfelelő jogorvoslat nem születik az már nem csak Magyarország belügyét képezheti, hanem annak határain túlra is kiterjedhet. Ezen nemzetközi segítségre való felhívásunk történik azon okból kifolyólag, hogy úgy érezzük hazai porondon szervezetünk mindent elkövetett, amit a törvénytisztelő magatartás keretei biztosítottak. Az utóbbi években Magyarországon a bankok, a hazai fizetőeszköz hitelezését, valószínűsíthetően mesterségesen, olyan előnytelen feltételekkel kínálták a polgárok számára, az úgynevezett devizahitelekkel szemben, hogy gyakorlatilag az elmúlt fél évtizedben nagy többségében "nagyon kedvező...

Köztudott, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi kultúrája jóval alatta marad az átlagnak. A középgeneráció tagjainak nagy többsége semmilyen pénzügyi képzésben nem részesült. A fiatalok hozhatnának e téren változást: ha őket sikerülne a pénzügyekkel foglakozó cégeknek megnyerni, ha ők látnák be a helyes pénzgazdálkodás fontosságát, egészen más jövő elé nézhetne a magyar gazdaság. Sajnos azonban, a hazai pénzintézetek nagy része nem tartja fontosnak a fiatalokkal való kontaktus kiépítését. A Debreceni Egyetem állásbörzéjén mindössze 3 pénzügyi cég képviselteti magát: az ING, a K&H, illetve az OTP. A többiek távol maradtak, úgy gondolták, nem szükséges holmi frissen végzett egyetemistákból toborozni a munkaerőt. Csakhogy itt sokkal többről van szó, mint a munkaerőtoborzásról. Itt a Jelenlétről van szó. Arról, hogy egy vállalat népszerűvé akar-e válni a huszonévesek körében. Úgy látszik, a bankok, biztosítók túlnyomó többségét ez jelenleg nem érdekli.

A magyar lakosságnak többet kell megtakarítania az eddiginél. Ez derült ki az egyik legnagyobb magyar bank által szervezett sajtótájékoztatón. Például az OTP Bank betéteseinek nagy része 55 évnél idősebb, s megtakarításaik fókuszában a közelgő nyugdíjas évekre való felkészülés áll. A magyar lakosságnak tehát korábban, már fiatalkorban, de legkésőbb a családalapításkor el kell kezdeni megtakarításokat, befektetéseket eszközölni, saját maga és gyermekei jövőéért. Életpályatervezésre van szükség, nem pedig elkapkodott, improvizatív megoldásokra. Ebben segíthet profi szakembereivel, a pénzpiac egyedülálló ismeretével a generomax kft.

A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei almanach 2006-os kiadása remek példával illusztrálja mindazokat az erőfeszítéseket, melyeket a magyar bankivilág tesz azért, hogy az ügyfelek, a családok pénze biztonságban legyen. Az almanach mindössze 1(!) mondatot szentel a bankbiztonság kérdésének. Imígyen: " A Magyar Bankszövetség 2006-ban is kiemelten kezelte a bankbiztonság kérdését, ezért is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottsága kihelyezett ülést tartson a Bankszövetségben". Több szó nem esik a bankbiztonságról. Most már tudjuk, mitől ennyire biztonságosak a magyar pénzintézetek...