Hírekről családoknak, hírekről magyaroknak

A kínai posztkommunista vezetés nemhogy lazítaná, éppenhogy szorosabbra fűzi Észak-Koreához való viszonyát. A két ország közti kereskedelem mára milliárd dolláros éves értéket ölel fel, annak ellenére, hogy a világ legnépesebb országa megszavazta az ENSZ által kiszabott gazdasági büntetőintézkedéseket. Észak-Korea politikai vezetése egy kétszínű, elképesztő módon cinikus társaság. A városi lakosság folyamatosan éhezik, az ipari üzemek működtetésére nincs elég nyersanyag, exportra ellenben minden van, csak akarni kell, meg dollár jöjjön érte. Olyan ez, mint volt a sztálini Szovjetunió: még ha éhezett a lakosság, akkor is exportáltak gabonát Kanadának, meg Argentínának, amely országok aztán továbbküldték azt más államoknak. Szép. Amúgy a kínaiak nekünk, magyaroknak is tartoznak. Batu kán ugyanis a tatárjárás befejezésekor jelentős mennyiségű magyar dokumentumot hurcolt magával, ezeket ma Pekingben őrzik, de a kínaiak nem hajlandók kiadni. Igaz, a magyar kormányok már nem is nagyon amb...

Az iskolában annyit tanulunk a tatárjárásról, hogy a mongolok/tatárok " hordái" 1241-ben Magyarországra támadtak, és a Sajó melletti Muhi település közelében ronggyá verték a magyar seregeket, mely belső gyengeségekkel küzdött, nem kis részben IV. Béla királynak köszönhetően. Persze, a dolog nem ennyire egyszerű. Batu kán ugyanis, a támadó hadjáratot megelőzően, több, mint 30 levelet írt IV .Bélának. mindegyik ugyanarról szólt: a tatárok és magyarok együtt támadják meg a német-római császárt. IV. Béla, mint korrekt, keresztény uralkodó, elutasította ezeket az ajánlatokat. Aztán jött a pusztítás... A történetben, mint az a középkorban oly magától értetődő, a pápa is érdekelt volt. Batu kán ugyanis a pápát is megkereste az ajánlattal: a tatárok, a pápa és magyarok együtt harcoljanak a Német-Római birodalom ellen. Emlékszünk, ez az invesztítúra-harc ideje, Róma és a németek versengenek az Európa feletti fennhatóságért. A pápa benne lett volna dologban, sőt, ki is közösítette IV....