Hírekről családoknak, hírekről magyaroknak

Zimbabwe elnöke, Robert Mugabe, valószínűleg a világ legidősebb államfője. Állítólag 94 éves,fizikailag még tartja magát, ám az általa 1980-ban, a függetlenné váláskor megálmodott rendszer összeomlott. Mugabe és pártja valami olyan kis szigetként képzelte el Zimbabwét, ahol Afrikában egyedülálló módon fehérek és feketék viszonya harmonikus, jog- és vagyonbiztonság uralkodik. Ez egy darabig működött is, aztán- történt valami. Az 1990-es években a rendszer összeomlott. A fekete szegények a gazdag fehérek ellen fordultak. Mészárlások országa lett Zimbabwe, a fehér lakosság pedig menekülőre fogta. Mugabe elnök pedig ragaszkodott a hatalomhoz, foggal-körömmel. Mint a diktátorok szoktak. Az újonnan felnőtt generációt pedig nem érdekli egy, hatalomhoz mániákusan ragaszkodó 94 éves  öregember. Merthogy Mugabe nem mond le, és ezt telefonon is tudatta országa népével. A reakciók még majd ezután következnek. Tüntetések lesznek mindenütt, Afrikában újabb válsággóc alakul ki. xxxxxxxxxxxxxxxxx...

Aki elolvassa Martin Gilbert: Izrael története című könyvét, és túllép az első meghatottságán- mert egy érzelmileg roppantul felkavaró, ugyanakkor csodálatos történelem rajzolódik ki előttünk- valamire rájön. Megdöbben A mainsream médiában oly sokszor olvasható közhely szerint a modern kori Izraelt emigráns zsidó értelmiségiek és hívő lelkületű terrorista fiatalok teremtették meg. Nos, Gilbert könyve alaposan rácáfol erre a tévhitre. Már az első világháború után rengeteg zsidó és nem zsidó emigráns érkezett Izrael földjére, hogy ott- dolgozzanak. Nem csak olyanokról van szó, akik hazájuk antiszemitizmusa elől menekültek Palesztina földjére. Persze, voltak ilyen emberek is, de a többség egy küldetésnek tett eleget. Megvalósítani, újjáépíteni a bibliai hazát, jelenné tenni a múltat, valósság tenni a történelmet. Izrael modern kori úttörői nem könyvmoly értelmiségiek voltak, hanem fejszét-kapát-ásót forgató parasztemberek, földműves családok. Termékennyé tették a sivatagot két kezük m...