Hírekről családoknak, hírekről magyaroknak

Bejelentette lemondását Gary Cohn, Trmup amerikai elnök gazdasági tanácsadója. Cohn távozására azért került sor, mert Donald Trump elnök a múlt héten bejelentette, importvámot vetnek ki a acélra, illetve az Európából behozott autókra. Cohn szerint ez gazdasági protekcionizmus, mely ártalmas az USA gazdaságára. Cohn távozását a vezető amerikai hírportálok a globalizmus vereségeként értékelik.

Mugabe elnök, aki közel 40 esztendőn át diktátorkodott Zimbabwe földjén, valamelyik nap tudatta országa lakosságával, hogy nem mond le. Tegnap, 2017.november 20-án aztán meggnodolta magát, és mégis bejelentette, hogy inkább mégiscsak távozna. Megköszönte országa népének a kitartást- szükség is volt rá- majd eltünt. Az utcán tomboló tömegek- elvégre Afrikában vagyunk- a parlament örül, mindenki nagyon örül, csak éppen senki nem tudja, mi lesz most. Káosz? Kérdés, hogy a térségben mindig is nagyon erős befolyást gyakorló Nagy- Britannia mennyire engedi szabadjára az eddig föld alatti ellenzékiségbe kényszerített zimbabwei ellenzéki politikai erőket. Mert a britek, noha már nem gyarmatosítók, gazdaságilag, és tegyük hozzá: titkosszolgálatilag, igen erősen jelen vannak. Tőlük sok függ, remélhetőleg bölcsen mozgatják majd a szálakat. Mert ők fogak irányítani, az biztos. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka állatfajokat, például tevepókot keresünk megvételre. Írjon a csaladokhoz@gm...

A kínai gazdaságot sok éven át úgy emlegettük, hogy " az az a hely, ahol olcsón állítanak elő mindenféle ...t". Mára ez a helyzet megváltozott. Egyre nagyobb szerepet kap a kínai gazdaságban a képzett munkaerő. Ezt nem feltétlenül a mobiltelefon-előfizetések számán keresztül lehet lemérni ( bár tíz év alatt ez az adat is ötvenszeresére nőtt, a mobilkommunikációval és informatikával foglalkozó cégek részvényeinek értéke pedig sok esetben több százszorosára emelkedett), inkább az igényes, minőségi árucikkek készítésén át. Egyre többet takarítanak meg a kínaiak, egyre igényesebb ruhákat gyártanak, a lakosság ismeretköre pedig szédületesen bővül, egyre többen jelentkeznek egyetemre, ami a huszadik század végén- huszonegyedik század elején még nem volt jellemző. A posztkommunista hatalomnak persze ez nem különösebben tetszik. Kínában még ma is mindennapos, hogy letiltanak internetes oldalakat, vagy hogy elhurcolnak főszerkesztőket, mert illetékes elvtársnak a szemét csípte vala...

A vietnami gazdasági fejlődés egyik legnagyobb akadálya a magas népesség. Vietnam jelenleg a világ 13.legnépesebb országa, 89 millió lakossal. Pedig mostanában nem beszélhetünk demográfiai robbanásról. A magas népességszámmal három óriási probléma adódik: 1. A vietnami mezőgazdaság eltartóképessége véges, a rizsre alapozott kultúrák csak korlátozott mértékben képesek terjeszkedni. 2. A népesség nagy része alulképzett, sokan csak alapfokú iskolát végeznek. Ennek ellenére a szolgálató ágazatok, például az informatika, egyre nagyobb szerepet kapnak. 3. Az ország belesüllyed a a korrupcióba. Már egy egyszerű személyi azonosító igazolvány kiváltásához is meg kell vesztegetni valakit. Az 1990-es években egy nagy gazdasági bumm volt Vietnamban, sok amerikai cég látott fantáziát a távol-keleti ( pontosabban: indokínai) országban, de a magas korrupciós ráta miatt ezek a vállalatok pár éven belül eltávoztak az országból. Megindult viszont a képzett kereskedőréteg Európába áramlása, ami ...

Lehet, hogy igaza lesz Orbán Viktornak? Amikor először mondta, hogy Közép-Európa lehet az Öreg Kontinens vigasza és megmentője, mindenki kinevette, főleg az öntelt nyugat-európaiak. Mára a számok Orbán Viktort igazolták. A magyar miniszterelnök kijelentéseivel összhangban Lengyelország, Csehország, Magyarország, és Szlovákia gazdasága is számottevő mértékben gyarapszik ( utóbbi 2016-ban 3,3 százalékos növekedést produkált, ami elismerésre méltó, kalapot kell emelni), miközben Nyugat-Európa országai stagnálnak, vagy alulteljesítenek, még a nullánál is lejjebb, ha pedig van náluk némi növekedés, azt elnyelik a jelentősen megnövekedett biztonsági kiadások. Párizs olyan, mint egy latin-amerikai város, a katonai puccs másnapján. Amikor 2004-ben Magyarország az EU-hoz csatlakozott, sok nyugati félt. Félt, hogy mi leszünk azok, akik kibillentjük őket a megszokott jólétből és nyugalomból. Mára kiderült: nem Kelet-Közép-Európa a fő veszély, hanem az iszlám migráció. Bár ezt a tényt sokan mai...

" A magyar gazdaság jövőjét a kutatók alapozzák meg". Ismerős ez a mondat? Hányszor hányféle párti politikusok zengedezték már ezt, mikor átadtak valami kutatóintézetet, vagy megépítették az egyetemhez a labort. Mindennek ellenére a magyarországi tudományos kutatók még mindig alá vannak becsülve, még a V4-országok többi másik háromjában is. Ma, hazánkban, kutatónak lenni nem éppen számít megbecsült foglalkozásnak, manapság nálunk olyan szakmák a népszerűek, mint operátor, énekesnő, pénzügyi tanácsadó, szakács, vezérigazgató, rendőr ( komolyan. egyre inkább) és hát a közmunkás. Az mindig kell. Ötvenhétezerért. Vissza kell állítani a tudományos kutatók presztízsét. Mert jelenleg nincs. Az infrastrukturális fejlesztések már rendben vannak ( közel kétszer annyi intézmény foglalkozik K+F-el, mint 1990-ben), de az emberanyag, a humán erőforrás, még mindig alá van becsülve anyagilag. Úgyhogy megy külföldre. Onnan kell őket visszahozni. Igaz, magasabb fizetéssel.

Debrecenben vendégeskedett Kovács László, az MSZP-székházban lehetett vele beszélgetni. Tanulságos beszélgetés volt. A hajdani pártelnök külügyminiszter azt állította, ő sohasem mondott olyat, hogy "Merjünk kicsik lenni!", hanem mindössze az egykori osztrák kancellárt, Wranitzkyt idézte, és ezt az idézetet forgatta ki a jobboldali sajtó.. A Bajnaival kötendő szövetségről inkább csak általánosságban fogalmazott. A kormány keleti nyitásával kapcsolatban viszont figyelemreméltó véleményt hangoztatott. Szerinte a közép-ázsiai államok kormánya soha nem fogja a magyar kormányon számonkérni a médiatörvénnyel kapcsolatos módosításokat, mert azt sem tudják, mi az. Az is elhangzott, hogy semmilyen gazdasági előny nem menti azt, hogy antidemokratikus országokkal kötünk szövetséget. Ezen azért elgondolkodtam.

A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a tavalyihoz képest 5,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon. A közlemény szerint egy átlagos magyar munkavállaló 211 600 forintot keres bruttó. Nincs okunk abban, hogy kételkedjünk az adatok valódiságában, sőt, örülünk annak, hogy a kormány gazdaságpolitikájának hatásait most már az egyszerű ember pénztárcája is érzi. Néhány tényre azonban feltétlenül fel kell hívni a figyelmet: 1. Több, mint 30 000 fővel csökkent a költségvetési szektorban dolgozók száma 2. A közmunkások száma jelenleg több, mint 75 000 fő. Az ő meglehetősen alacsony keresetüket nem számították bele ebbe a bizonyos 211 600-as számba. 3. Továbbra is rendkívül egyenetlen a munkaerőpiac területi megoszlása. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban összehasonlíthatatlanul magasabbak a jövedelmek, és több a munkahely, mint Borsod vagy Szabolcs- Szatmár eldugott zsákfalvaiban. Így talán teljesebb a kép.

Nem azzal van a probléma, hogy a kínaiak Magyarországon szeretnének befektetni. Örülünk annak, hogy új munkahelyek jönnek létre, jó dolog, hogy élénkül a gazdaság. Azzal van gond, hogy a kínaiak magyar államkötvényeket vesznek. Ez könnyen alááshatja hazánk pénzügyi rendszerét, mert kiszolgáltatottságot eredményez. Kína dönti majd el a jövőben, hogy óhajt-e kötvényt venni, s ha igen, milyen árfolyamon. Ők diktálnak... Ami pedig a munkahelyteremtést illeti: feltétlenül ki kell kötni, hogy a vezetőség tartsa be az európai munkajogi normákat. Egy ismerősöm kínai cégnél dolgozott, napi 14 órát, 8 órai bérért, 0 szabadsággal. Nem kellene ebből rendszert csinálni.

A debreceni Városháza előtt már napok óta tüntet Szabó Balázs ( nekünk legalábbis ezt a nevet adta meg). Odaláncolta magát egy padhoz. Demonstrációjával arra akarja felhívni a figyelmet, hogy- amint az trikóján is olvasható- Magyarországon a politikai pártok 1990 óta fosztogatják az országot. - Nincs különbség a pártok között- válaszolja kérdésünkre- Egyszer az egyik van felül és az teszi tönkre az országot, aztán cserélnek. A kisember pedig csak szívja a fogát és tűr. Nincs mit tenni, ilyen lett a magyar rendszerváltás. Torz. - Az sem érdekel, ha egyesek nem tartanak normálisnak. Sok pártból ismerek embereket, sokan közülük megtagadnak. Egyik nap itt biciklizett el két jobbikos ismerősöm. Rájuk köszöntem, erre félrefordították a fejüket. Érzékenyek arra, ami a trikómon olvasható. - Nem remélek már a pártoktól semmit. Mindegyik cserbenhagyja a népet, nem értenek a gazdasághoz, az ország szanaszét van, mindenki vergődik. Amíg lehet, kitartok. Amíg bírom.