Hány egyetem lesz Magyarországon?
Hatalmas változások mennek végbe a magyar felsőoktatásban. A kormány csökkenteni kívánja az egyetemek számát. Jelenleg két tervezet kering a sajtóban: az egyik szerint öt, a másik szerint 17 egyetem illetve főiskola maradna Magyarországon.
Sokba kerül a felsőoktatás?
A felsőoktatás mindig, minden országban befektetést igényel a fenntartó részéről, nem olcsó mulatság. Ez a befektetés azonban hamar megtérül, mert jelenleg a munkanélkülieknek mindössze 10 százaléka diplomás. Aki tehát egyetemen, főiskolán oklevelet szerez, az, ha nem is saját szakmájában, de valahol el tud helyezkedni. Az állam tehát csak jól jár, ha egyetemeket, főiskolákat működtet. A második világháború után Japán nemzeti jövedelmének mintegy 30 százalékát költötte oktatásra. Meg lehet nézni, hol tartanak ők, és hol tartunk mi.
Szerkezeti aránytalanság, hiányszakmákAz persze igaz, hogy Magyarországon bizonyos diplomák gyakorlatilag értéktelenek, mert nehéz velük elhelyezkedni. Pedagógusból, jogászból rengeteg van, miközben egyes egészségügyi szakterületeken borzasztó nehéz az elhelyezkedés. De ebből nem az következik, hogy be kell zárni intézményeket. Hanem szerkezeti átalakítást kell végrehajtani, átcsoportosítani pénzt, szakembert, stb.
Hogyan érinti a családokat az intézkedés?
Bizony, rosszul. Mert már jelenleg is sokba kerül egy diplomás gyermek taníttatása, nevelése, akár 20 millió forintba is. Most, hogy több államilag finanszírozott felsőoktatási hely megszűnik, egyre több hallgató kényszeról arra, hogy fizetős képzésben vegyen részt. Ehhez pedig rendelkezni kell a szükséges tőkével. Ezt évek kitartó munkájával össze kell gyűjteni.
Ám nem mindegy, hogyan. Olyan pénzügyi szakember tanácsát kell kikérni, aki rendelkezik azokkal a pénzpiaci ismeretekkel, aki ért az életpályatervezéshez.
Ilyen szakemberekkel veheti fel a kapcsolatot, ha az alábbi linkre kattint:
www.generomax.hu
Sokba kerül a felsőoktatás?
A felsőoktatás mindig, minden országban befektetést igényel a fenntartó részéről, nem olcsó mulatság. Ez a befektetés azonban hamar megtérül, mert jelenleg a munkanélkülieknek mindössze 10 százaléka diplomás. Aki tehát egyetemen, főiskolán oklevelet szerez, az, ha nem is saját szakmájában, de valahol el tud helyezkedni. Az állam tehát csak jól jár, ha egyetemeket, főiskolákat működtet. A második világháború után Japán nemzeti jövedelmének mintegy 30 százalékát költötte oktatásra. Meg lehet nézni, hol tartanak ők, és hol tartunk mi.
Szerkezeti aránytalanság, hiányszakmákAz persze igaz, hogy Magyarországon bizonyos diplomák gyakorlatilag értéktelenek, mert nehéz velük elhelyezkedni. Pedagógusból, jogászból rengeteg van, miközben egyes egészségügyi szakterületeken borzasztó nehéz az elhelyezkedés. De ebből nem az következik, hogy be kell zárni intézményeket. Hanem szerkezeti átalakítást kell végrehajtani, átcsoportosítani pénzt, szakembert, stb.
Hogyan érinti a családokat az intézkedés?
Bizony, rosszul. Mert már jelenleg is sokba kerül egy diplomás gyermek taníttatása, nevelése, akár 20 millió forintba is. Most, hogy több államilag finanszírozott felsőoktatási hely megszűnik, egyre több hallgató kényszeról arra, hogy fizetős képzésben vegyen részt. Ehhez pedig rendelkezni kell a szükséges tőkével. Ezt évek kitartó munkájával össze kell gyűjteni.
Ám nem mindegy, hogyan. Olyan pénzügyi szakember tanácsát kell kikérni, aki rendelkezik azokkal a pénzpiaci ismeretekkel, aki ért az életpályatervezéshez.
Ilyen szakemberekkel veheti fel a kapcsolatot, ha az alábbi linkre kattint:
www.generomax.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése