Volt egy Arsenal-Milan, aha, volt...

Remélem, soha többé nem lesz. Nem vagyok Milan-drukker, a tiszta focit viszont szeretem, s nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez az volt. Milyen jó pénzeket kaszált az, aki a második félidőben Arsenal-továbbjutásra fogadott!
Egyébként lassan már azt is meg kell fontolni, hogy a családfők megengedjük-e a gyereknek, hogy leüljön a tévé elé focimeccset nézni. Mert ne lásson csalást, ameddig nem muszáj.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyarország: Mennyit keres egy NB III-as focista? Talán minimálbért?

Svédország: Isten nem férfi, mert az sértő?

Egekbe szökő élelmiszerárak